見出し画像

ラジオ生活:クラシックの庭 リスト「愛の夢」

聞き逃しサービス 2024/05/27 放送
クラシックの庭


「愛の夢」
( Liebesträume )
作曲: リスト ( Franz Liszt )
ダニエル・バレンボイム(ピアノ)
(16分15秒)

開始より55分40秒頃 (終了より54分20秒前頃)
ちなみに、No.3は開始より1時間07分22秒頃 (終了より42分38秒前頃)


配信終了 2024/06/03 15:50
  
 (すでに配信終了してます)


番組情報



Google検索 URL>
https://www.google.co.jp/search?tbm=vid&hl=ja&source=hp&biw=&bih=&q=Franz_Liszt+Liebesträume+No_3




Bing検索 URL> https://www.bing.com/videos/search?q=Franz_Liszt+Liebesträume








〜〜
〜〜〜
☆★☆ リスト「愛の夢」について【目次】☆★☆
〜〜〜
〜〜
1. リスト「愛の夢」について
 1.1 Wikipedia JA(日本版)の抜粋
 1.2 Wikipedia EN(英語版)の抜粋、および、その日本語翻訳
〜〜

〜〜
2. 作曲者:リストについて
 2.1 Wikipedia HU(ハンガリー版) の抜粋、および、その日本語翻訳
 2.2 リストの作品リストへのリンク・Wikipedia EN(英語版)
〜〜

〜〜
3. 楽譜連動音楽再生サンプル
 3.1 楽譜連動音楽再生サンプルへのリンク
  ・【楽譜】連動音楽再生サンプル 愛の夢( Liebesträume ) のNo.3 – リスト
〜〜

<<< 以下、参照しているWikipediaなどへのリンクはそれぞれの先頭あたりで紹介してます。>>>







〜〜
1. リスト「愛の夢」について
 1.1 Wikipedia JA(日本版)の抜粋
〜〜

リスト「愛の夢」
Wikipedia JA(日本版) URL> https://ja.wikipedia.org/wiki/愛の夢


 愛の夢』(あいのゆめ、:独: Liebesträume)は、フランツ・リストが作曲した3曲から成るピアノ曲。サール番号541。「3つの夜想曲」(みっつのやそうきょく)という副題を持つ。第3番は特に有名。
 もともと歌曲として作曲した3つの曲を1850年に作曲者自身がピアノ独奏版に編曲したものである。

《》第1番 - 変イ長調(『高貴な愛』"Hohe liebe" S.307、ルートヴィヒ・ウーラント詞、1849年作曲)

《》第2番 - ホ長調(『私は死んだ』 "Gestorben war ich" S.308、ルートヴィヒ・ウーラント詞、1849年作曲)

《》第3番 - 変イ長調(『おお、愛しうる限り愛せ』 "O lieb so lang du lieben kannst" S.298、フェルディナント・フライリヒラート詞、1845年作曲)

〜[上記wikipediaより抜粋]




〜〜
 1.2 Wikipedia EN(英語版)の抜粋、および、その日本語翻訳
〜〜

リスト「愛の夢」
Liebesträume
Wikipedia EN(英語版) URL> https://en.m.wikipedia.org/wiki/Liebesträume


 Liebesträume (German for Dreams of Love) is a set of three solo piano nocturnes (S.541/R.211) by Franz Liszt published in 1850. Originally the three Liebesträume were conceived as lieder after poems by Ludwig Uhland and Ferdinand Freiligrath. In 1850 two versions appeared simultaneously as a set of songs for high voice and piano, and as transcriptions for piano two-hands.

 The two poems by Uhland and the one by Freiligrath depict three different forms of love. Uhland's "Hohe Liebe" (exalted love) is saintly or religious love: the "martyr" renounces worldly love and "heaven has opened its gates". The second song "Seliger Tod" (blessed death) is often known by its first line ("Gestorben war ich", "I had died"), and evokes erotic love; ("I was dead from love's bliss; I lay buried in her arms; I was wakened by her kisses; I saw heaven in her eyes"). Freiligrath's poem for the third nocturne is about unconditional mature love ("Love as long as you can!", "O lieb, so lang du lieben kannst").

【Liebestraum No. 3】
 Liebestraum No. 3 in A-flat major is the most familiar of the three nocturnes and is in three sections, each divided by a fast cadenza requiring dexterous fingerwork and a high degree of technical ability. One melody is used throughout, and varied, notably near the middle of the nocturne, at a climax, where it is played in a series of octaves and then rendered in arpeggios. A sample from the opening bars, adapted from the first edition engraving (1850), follows:
 <<< omit music sheet. refer Wikipedia. >>>

〜[Excerpt from above wikipedia]
〜[上記wikipediaの日本語翻訳は次の通り。翻訳にはアプリ「DeepL」を使用。]

 Liebesträume(ドイツ語で愛の夢)は、リストが1850年に発表した3つのピアノ独奏ノクターン(S.541/R.211)のセット。もともとは、ルートヴィヒ・ウーラントとフェルディナント・フライリヒラートの詩によるリートとして作曲された。1850年には、高声とピアノのための歌曲集として、またピアノ連弾のためのトランスクリプションとして、2つのバージョンが同時に出版された。

 ウーラントの2篇とフライリヒラートの1篇は、3つの異なる愛の形を描いている。ウーラントの "Hohe Liebe"(高貴な愛)は聖人愛、あるいは宗教的な愛で、"殉教者 "は世俗的な愛を捨て、"天国はその門を開いた"。2曲目の "Seliger Tod"(祝福された死)は、その最初の一節("Gestorben war ich"、「私は死んだ」)でよく知られ、エロティックな愛を想起させる(「私は愛の至福で死んでいた、私は彼女の腕の中に埋もれていた、私は彼女のキスで目覚めた、私は彼女の瞳の中に天国を見た」)。フライリヒラートの第3夜想曲の詩は、無条件の成熟した愛について歌っている("Love as long you can!", "O lieb, so lang du lieben kannst")。

【リーベストラウム第3番】
 リーベストラウム第3番変イ長調は、3つのノクターンの中で最も親しまれている曲で、3つのセクションに分かれており、それぞれのセクションは、器用な指さばきと高度な技術力を必要とする速いカデンツァで区切られている。つの旋律が全体を通して使われ、特にノクターンの中盤、クライマックス付近では、オクターヴの連打からアルペジオへと変化する。以下は、初版(1850年)のエングレーヴィングから引用した冒頭の小節のサンプルである:
 <<<楽譜は省略。ウィキペディアを参照。>>>









〜〜
2. 作曲者:リストについて
 2.1 Wikipedia HU(ハンガリー版) の抜粋、および、その日本語翻訳
 2.2 リストの作品リストへのリンク・Wikipedia EN(英語版)
〜〜

フランツ・リスト
Wikipedia JA(日本版) URL> https://ja.wikipedia.org/wiki/フランツ・リスト
Wikipedia EN(英語版) URL> https://en.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc
Wikipedia DE(ドイツ版) URL> https://de.m.wikipedia.org/wiki/Franz_Liszt
Wikipedia HU(ハンガリー版) URL> https://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc


 Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
 Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka, korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilencéves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822. december 1-jén mutatkozott be Bécsben. A 11 éves Liszt első koncertje nagy feltűnést keltett. Itt találkozott Beethovennel, Czerny közvetítésével, aki korábban Beethoven tanítványa volt.[3] Itt is jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagy sikerű pesti, illetve budai koncertje után 1823 őszén apjával Franciaországba utazott, és az európai művészeti élet egyik központjába, Párizsba költözött.
 Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény vezetője gátolta meg, így visszatért Bécsbe, ahol magánúton zeneelméletet és ellenpontozást tanult, közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, ahol tehetségének köszönhetően a társasági élet ünnepelt hőse lett. Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el. Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Ugyanilyen bőkezűen járult hozzá néhány évvel később a bonni Beethoven-emlékmű létrehozásához. Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában. A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a kontinens minden sarkából érkező pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.
 Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400 művet komponált (beleszámolva eredeti műveit, átiratait stb.), amivel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott, és az olyan legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái. Művei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések stb.

〜[Excerpt from above wikipedia]
〜[上記wikipediaの日本語翻訳は次の通り。翻訳にはアプリ「DeepL」を使用。]

 フェレンツ・リスト(ドイツ語: Franz Liszt、1811年10月22日ドボルヤン - 1886年7月31日バイロイト)は、ハンガリーの作曲家、ピアニスト、指揮者、音楽教師であり、19世紀ロマン派を代表する作曲家の一人である。
 エステルハージ公の事務官であった父アダム・リストは、早くから息子の類まれな音楽の才能に気づき、あらゆる機会をとらえてその才能を開花させた。 9歳の時、すでにショプロンとブラチスラヴァで人前でピアノを弾いていたリストは、やがて芸術諸侯の庇護を受け、ツェルニーとサリエリの弟子としてウィーンで研鑽を積む。 1822年12月1日にウィーンでデビュー。 リストが11歳の時に開いた最初の演奏会はセンセーションを巻き起こした。 ベートーヴェンの弟子であったツェルニーを通じ、ベートーヴェンと出会う。 ベートーヴェンの有名なピアノ曲と同じディアベリの主題による変奏曲である。 ウィーンとブダでの4回のコンサートが大成功を収めた後、1823年秋、若きリストは父とともにフランスに渡り、ヨーロッパの芸術生活の中心地のひとつであるパリに移り住んだ。
 パリの音楽院への入学を音楽院長のケルビーニに阻止されたリストは、ウィーンに戻り、個人的に音楽理論と対位法を学びながら、演奏旅行へと出発した。 ロンドンでのデビューの後、フランス、スイス、そして再びイギリスへと招待が続いた。 彼の演奏曲目は、回想とポピュラー・オペラのパラフレーズが中心であった。 1827年、彼は一時フランスの首都に居を構え、その才能で社交界の名士となった。 そこでショパンに出会い、ピアノ演奏のニュアンスを学び、ベルリオーズからは管弦楽の言葉やプログラム音楽の新しい成果を学んだ。 1830年代後半には、ポルトガルからロシアまでヨーロッパ各地を演奏旅行した。 1835年にはジュネーヴ音楽院の教授に任命された。 1838年のペスト大洪水では、ウィーンでのコンサートの収益金で被災者を支援した。 数年後には、ボンのベートーヴェン記念碑の建設にも惜しみない貢献をした。 ロシアでの演奏旅行では、ロシア人作曲家の芸術と、後に彼の文学活動に貢献することになるカロリン・ズー・セイン=ヴィトゲンシュタイン王女との愛を知った。 1940年代初頭には、ワイマールの宮廷劇場の指揮者となり、同時代の音楽家たちの作品を普及・指揮し、大陸各地から集まった新進の音楽家や作曲家たちを指導した。 リストは晩年の数十年間をワイマール、ローマ、ブダペストで過ごした。 ブダペスト音楽アカデミーの設立初期には、ハンガリーの音楽文化の中心地となりつつあったこのアカデミーを快く援助し、1年のうち数ヶ月間、そこで教えることに同意した。
 リストは非常に多作な作曲家であった。 彼はほとんどの作品をピアノのために作曲したが、そのほとんどは演奏に卓越した技術を必要とする。 400曲あまりのオリジナル作品のほとんどは、ヴィルトゥオーゾ・ピアノ作品、交響曲、交響詩、ミサ曲などである。 彼はプログラム音楽の熱心な支持者であった。 また、音楽のトランスクリプションにも取り組み、ベートーヴェンの交響曲のような最も複雑な管弦楽作品にも取り組んだ。 彼の作品は世界中のコンサート・プログラムに欠かせない。 音楽活動のほか、作曲家の社会的状況、作品の分析など、さまざまなテーマで多くのエッセイを書いている。







〜〜
 2.2 リストの作品リストへのリンク・Wikipedia EN(英語版)
〜〜

List of compositions by Franz Liszt
Wikipedia EN(英語版) URL> https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_compositions_by_Franz_Liszt


 
              


〜〜
3. 楽譜連動音楽再生サンプル
 3.1 楽譜連動音楽再生サンプルへのリンク
  ・【楽譜】連動音楽再生サンプル 愛の夢( Liebesträume ) のNo.3 – リスト
〜〜



この記事が気に入ったらサポートをしてみませんか?